Melyik menekült zavarja az embereket, melyikkel elnézőbbek?
Aki magától nem találná ki, kikkel elnézőbbek egy ország állandó lakói, az olyan mértékadó helyről juthat információhoz, mint a Nature tudományos hetilap.
Aki magától nem találná ki, kikkel elnézőbbek egy ország állandó lakói, az olyan mértékadó helyről juthat információhoz, mint a Nature tudományos hetilap.
Az, hogy a vadlibák meghatározott alakzatokban repülnek, hozzásegíti őket a légellenállás csökkentéséhez, így gyorsabban vagy kevesebb energia felhasználásával jutnak el a céljukig. Példájuk a v-alakzatot sugallná a futóknak, de egy kísérlet során kiderült, nem az a leghatékonyabb.
Ha valaha érezte úgy, hogy a társadalomnak nincs szüksége a munkájára, akkor nincs egyedül, sokan gondolkodnak hasonlóan – erősítette meg egy svájci tanulmány.
A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, hogyan működik, de azt már igazolták, hogy a rövidlátó gyerekek tekintélyes részénél csökkenti az állapot további romlását. A multiszegmens, vagyis sok apró lencsét tartalmazó, angol rövidítésével DIMS szemüveglencséről van szó.
Égi üzenet reményében keresték fel Canterburyben a székesegyházat, és meg is találták, amire vágytak. E költői képpel vezette be egy helyi hírportál a tudósítását az angliai Kenti Egyetem két kutatójának szokatlan akciójáról.
Aki emlékszik még a két-három éve gyakran emlegetett reprodukciós számra, az megnyugodva fogadhatja a hírt: egy hivatalosnak mondható német felmérés szerint a Covid-járvány idején hasznosak voltak az olyan intézkedések, mint a maszkviselés, az iskolák bezárása vagy a távolságtartás.
A gyakran csak boldogsághormonként emlegetett dopamin talán a legismertebb vegyület az agyműködést moduláló többtucatnyi neurotranszmitter (kémiai hírvivő) közül. Döntő szerepet játszik az agy jutalmazási rendszerében, a felszabaduló dopamin elégedettségérzést, illetve boldogságot vált ki. Azonban ez a neurotranszmitter jóval sokoldalúbb, mint eddig hitték.
Izgalmas felvetésre keresték a választ a Decision Research munkatársai. Három tudományos vitából indultak ki.
Másképp működik az emlékezet sürgető helyzetekben, mint amikor van időnk – bizonyították egy érdekes kísérlettel az amerikai Duke Egyetem kutatói.
A vegetáriánus férfiaknál és nőknél 50 százalékkal nagyobb a csípőtörés kockázata. A Leedsi Egyetem kutatói több mint 400 ezer, az Egyesült Királyságban élő ember adatainak elemzése után jutottak erre a következtetésre.
Nem mondható klímabarát megoldásnak a fa felhasználása építőanyagként – hívták fel a figyelmet egy meglepő tényre a World Resources Institute (WRI) kutatói.
Vajon nem tudták vagy nem akarták megcsinálni az atombombát a kiváló német magfizikusok? Ez talán sosem derül ki, de ma már tudni lehet, hogy az Oppenheimer-film szereplői versenytárs nélkül jutottak el a hirosimai bombához.
Nem csupán a medencét érintő nőgyógyászati kórkép, a teljes testre hatással van az endometriózis. Ez a betegséggel járó pszichiátriai tényezőket vizsgáló eddigi legátfogóbb tanulmány megállapítása.
Nem lepte meg túlságosan a Würzburgi Egyetemi Kórház kutatóit vizsgálatuk eredménye a férfiak és a nők stresszhelyzetkezeléséről a Covid-járvány idején. Amit találtak, az megerősíti a hagyomány alapján kialakult nemi normákat – de immár tudományos igénnyel.
Ha szeretné, hogy jó legyen a gyermeke matematikából, minél több számalapú társasjátékot játsszon vele – sugallja chilei kutatók eredménye, amely 19, a témába vágó tanulmány átfogó áttekintésén alapul.
Sokkal könnyebbnek gondoljuk a kezünket, mint amilyen az valójában – derítették ki a Londoni Egyetem pszichológusai.
A környezetszennyezés csökkentését, sőt akár a klímaváltozás megállítását is remélik kutatók génmódosított fáktól, amelyek egyes példányai már a természetben növekszenek. Miattuk másképp kell aggódni, mint a gmo-gabonák esetében.
A GPS-technológiát hívnák segítségül francia kutatók, hogy korábban lehessen előre jelezni a földrengéseket, miután a mai jelzőrendszerek csupán perceket hagynak a felkészülésre.
Ha célirányosan összevagdossák, akkor erősebb is lesz a ragasztószalag, de könnyebben le is húzható. Ősi japán eljárás adta az ötletet az amerikai Virginia Tech egyetem munkatársainak.
Az emberek egy része, elsősorban a sikeresebbek, hisznek abban, hogy érdemeik, okos döntéseik juttatták őket abba a helyzetbe, amit elértek. De vajon tényleg a döntéseken alapszik-e mindez?